kürtőskalácssütés

A kürtőskalács szabad parázs melegénél sült kürtő alakú sütemény, a székely gasztronómia jelképes édessége. Készítésére már a 17. századból vannak erdélyi adatok, Székelyföldön a 18. századi dokumentumokban jelenik meg. A kürtőskalács-sütő asszonyok a finomlisztből gyúrt kelttésztából kinyújtás után mintegy 2 cm széles csíkokat szelnek, s az így nyert tésztaszalagot a keményfából esztergált kürtőskalácssütő fára csavarják fel, oly módon, hogy a csíkok széle egymáshoz tapadjon és egybesüljön. A felcsavart tésztát kristálycukorba hengergetik, amely sütés közben megolvad és karamellizálódik, ropogós bevonatot képezve a süteményen. A kb. 10 cm átmérőjű, 30–35 cm hosszú hengeres édesség a szilvapálinka mellett a székelyföldi ünnepek elengedhetetlen gasztronómiai kelléke, előállítása sok család számára jövedelemkiegészítő foglalkozás.